Konkurenciaharc a neten

Tudod te, hogy…

…a tárhelyszolgáltatód jogosan törölheti-e honlapod?
…a védjegy megvéd-e a pereskedéstől is?
…egy kisvállalkozásnak milyen előnyökkel jár a védjegyoltalom?
…mire számíthatsz ha visszaélsz egy védjeggyel?

A védjegyekkel és a szerzői joggal foglalkozó sorozatunk befejező részéhez értünk. Mindenképp érdemes végig olvasnod ha cégeddel, termékeddel hosszútávon gondolkodsz.

A cikk sorozathoz köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

Mire számíthatsz ha vitás helyzetbe kerülsz?

A kérdés keveri a védjegyoltalmat és a szerzői jogi oltalmat. A kérdés feltevésének módjából azonban arra lehet következtetni, hogy az a szerzői jogokra vonatkozik; a választ is ennek megfelelően adjuk meg.
Sajátos felelősségi rendszerről beszélünk a szerzői jogot sértő online tartalmak vonatkozásában.

Az Elker tv. 13. §-ának rendelkezései szerint a felelősség beállta csak magától a felhasználás tényétől függ. Az internetszolgáltatónak nincs tartalomfigyelési kötelezettsége, így mentesül a felelősség alól, ha:

- nincs tudomása a jogsértésről,
- lefolytatja az alább részletezett értesítési eltávolítási eljárást,
- és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

A törvényi szabályozásnak az a célja, hogy a hosszadalmas bírósági eljárás előtt lehetőséget biztosítson a jogosultnak a jogait sértő tartalmak letiltatására vagy eltávolítására.

Szerzői jogsértés esetén felszólító levelet kell írni az internetes lap (a honlap) szerkesztőjének, hogy a védett szerzői jogi alkotást vegye le a honlapról. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban fel kell hívni az internetszolgáltatót, hogy távolítsa el a jogsértő tartalmat.
Az internetszolgáltató köteles megszünteti a hozzáférést 12 órán belül, és a tartalomszolgáltatót erről a tényről 3 napon belül értesítenie kell.

Ha a tartalomszolgáltató nem él kifogással, az eljárás befejeződik.

Ha a tartalomszolgáltató kifogása esetén a tartalomhoz való hozzáférést újra biztosítják, a jogosult 10 munkanapon tudja az igényeit bírósági úton érvényesíteni. A bíróság ideiglenes intézkedés elrendeléséről szó határozatát meg kell küldeni az internetszolgáltatónak, aki ezt követően köteles eltávolíttatni a tartalmat.

Ha az internetszolgáltató az Elker tv.-nek megfelelően jár el, szerzői jogi alapon nem vonható felelősségre.

Természetesen minden esetben szükség van az adott tárhely szolgáltatói szerződésében foglaltak figyelembevételére is.

Az oltalom alatt álló védjegy kizárólagos használatára a védjegy jogosultjának van joga. A Vt. 12. §-a a védjegyoltalom tartalmát az alábbiak szerint szabályozza:

(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A Vt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.

Védjegybitorlás megállapítása, és a Vt.-ben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása iránt pert indítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kizárólag lajstromozott védjegy alapján lehetséges, így a lajstromozott védjegy a jogérvényesítés feltétele, nem pedig a jogérvényesítés gyorsítását szolgáló eszköz.

Egy jó termék létrehozása önmagában gyakran kevés, azt el is kell tudni adni és a piaci pozícót megvédeni a konkurens gyártóktól. Ha megszületik egy új termék, annak nevet kell adni, a nevet pedig úgy kell megválasztani, hogy az egyedi és megkülönböztetésre alkalmas legyen és bizalmat ébresszen a vásárlóban. A Vt. hatálya kiterjed minden magyar magánszemélyre és gazdálkodó szervezetre egyaránt, függetlenül a gazdálkodás volumenére. Javasoljuk ezért, hogy a szellemi tulajdonát mindenki próbálja meg a megfelelő módon lajstromozott oltalomban részesíteni, a jó védjegy ugyanis behozza a befektetett árat és költségeket.

A védjegyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a gazdasági életben. Kizárólagos jogosultságot biztosítanak a védjegy jogosultja számára arra, hogy áruit, illetve szolgáltatásait a védjeggyel megjelölje és használja azt gazdasági tevékenysége során. Emellett a védjegy kizárólagos jogot ad a jogosultnak arra, hogy bárkit, aki engedélye nélkül használja a védjegyként lajstromozott megjelölést, eltiltson ettől a használattól. Lényeges jellemzője a védjegyeknek, hogy a fogyasztók ezek alapján azonosítják a termékek előállítóit.

A védjegy egyben minőségjelző funkcióval is rendelkezik: a vásárlók a védjegyek alapján asszociálnak a védjegyet hordozó termékek, szolgáltatások minőségére, és így a fogyasztóban a védjeggyel kapcsolatosan kialakult pozitív vélemény egyben garanciát is nyújt a termék minőségével kapcsolatosan.

A védjegy reklámozási funkcióval is rendelkezik, hiszen a gazdasági életben egyre inkább tért nyerő reklámozás középpontjában mindig a védjegy, azaz a reklámozott termék elnevezése áll, a reklámkampány a védjegyre koncentrálódik, abban testesül meg az áruval illetve szolgáltatással kapcsolatos jellemzők összessége. A védjegy így magában hordozza egy cég piaci ismertségét, jó hírnevét, goodwill-jét is.

Arra vonatkozóan, hogy milyen elnevezések választhatók egy cég nevéül, a  cégnyilvános­ságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) ad iránymutatást. A Ctv. a cég elnevezésével kapcsolatosan arról rendelkezik, hogy a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes, továbbá hogy a cégnévnek, illetve a rövidített cégnévnek egyértelműen különböznie kell az ország területén azonos tevékenységet feltüntető más cégek elnevezésétől.

A Vt. 12. § és 27. §-ai értelmében védjegybitorlást követ el az, aki más védjegyét jogosulatlanul használja. A Vt. 12. §-ának (3) bekezdése szerint használatnak minősül a megjelölés elhelyezése árun vagy csomagolásán; a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint a forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása; szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt, a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele; a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A Vt. fent idézett rendelkezései és az erre vonatkozó joggyakorlat értelmében használatnak minősül valamely védjegynek a cégnévben történő használata is. A Vt. idézett rendelkezései és az erre vonatkozó joggyakorlat értelmében használatnak minősül valamely védjegynek a cégnévben történő használata is.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy cég elnevezésében olyan vezérszó szerepel, amely más javára lajstromozott, korábbi elsőbbségű védjegy, úgy a saját cégnév használata a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal illetve szolgáltatásokkal azonos vagy hasonló tevékenységet végző cég által védjegybitorlást valósít meg, feltéve, hogy a védjegy használatára a védjegyjogosult nem adott engedélyt.

A védjegyek lajstromozását a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi, míg a cégeket az illetékes megyei cégbíróság regisztrálja és tartja nyilván. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstroma és a megyei cégbíróságok nyilvántartásai nincsenek összeköttetésben egymással, a cégbíróság a lajstromozási eljárás során nem vizsgálja, hogy a cégnév esetleg más védjegyével ütközik. Mivel mindkét hatóság a saját szempontjai alapján, külön nyilvántartást használva bírálja el a hozzá beérkező kérelmeket, a cégnevek és védjegyek összeütközése már csak a védjegylajstromozási illetve a cégbejegyzési eljárást követően derül ki, és az ellentmondás a védjegyjogosultak által védjegybitorlás miatt indított peres eljárások során rendeződik.

A Domain Regisztrációs Szabályzat értelmében a .hu végződéssel kért olyan nevek esetében lehet prioritással kérni a domain bejegyzést, ahol a név megegyezik a cégbírósági bejegyzésben szereplő cégnévvel, vagy a név bejegyzett védjegy. Ezt a tényt a regisztrátor felé megfelelő dokumentumokkal igazolni kell.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 329/D. §-a szerint aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló (…) védjegyoltalomból, (…) eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt okozva, üzletszerűen követik el.

A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, okozva követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

Az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény megvalósítására az (1) bekezdésben meghatározott lajstromozott iparjogvédelmi jogok megsértése esetén kerülhet sor. E jogok megsértése pedig csak két, a tényállásban meghatározott konkrét cselekmény elkövetésével, az oltalom tárgyának (azaz védjegy esetén a megjelölésnek) átvételével vagy utánzásával valósulhat meg, feltéve, hogy ezek a cselekmények vagyoni hátrányt okoznak.

A Btk. 296. §-a szerint aki árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetéséhez nem szükséges lajstromozott iparjogvédelmi jogot megsérteni, e bűncselekmény megvalósul akkor is, ha olyan jellegzetes külsővel látja el az elkövető a terméket, amelyről a versenytárs áruját termékét szokták felismerni. Mindezeken túl nem csak a jogsértő áru előállítására vonatkozó cselekményt, hanem az ilyen termék forgalomba hozatalát is büntetni rendeli.

A bíróságok gyakorlata alapján a két bűncselekmény állhat egymással valóságos alaki halmazatban. Ha a versenytárs megjelöléseihez vagy árujához megtévesztésig hasonló(an megjelölt) áru előállítása, forgalomba hozatala illetve célzatos megszerzése vagy tartása oltalom alatt álló megjelölés használatával valósul meg – valamint ha a 296. § szerinti cselekményt a szabálysértési limitet meghaladó értékre követik el – az elkövető egyszerre valósítja meg mindkét tényállást.

Aki védjegybitorlást követ el, a polgári jog felelősség szabályai szerint meg kell térítenie a védjegyjogosultnak valamennyi kárát. Ezen felül a védjegyjogosult a védjegybitorlótól követelheti a védjegybitorlással létrejött gazdagodás visszatérítését is. (lásd a 23. pontban írtakat is).

Igen, a védjegyhez fűződő kizárólagos joga alapján a védjegyjogosult felléphet bárkivel szemben, aki a védjeggyel azonos megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy olyan megjelölést alkalmaz, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek az oltalom alatt álló védjeggyel, a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

A lajstromozott védjegy és egy másik megjelölés összetéveszthetőségének vizsgálata során a bíróság a megjelölések vizuális, fonetikai és konceptuális összevetését végzi el, a döntő szempontot pedig mindig a releváns átlagos fogyasztó számára jelentkező összhatás adja azzal, hogy a megkülönböztető képességgel nem bíró szóelemek használata önmagában nem alapozhatja meg az összetéveszthetőség megállapítását.